Határidők

Felvételi a középfokú iskolákban a 2022/2023. tanévben

1. A felvételi eljárás

Az általános iskoláknak kiemelt szerepük van a felvételi eljárásban. Legfontosabb feladatuk a felvételre jelentkező 8. évfolyamos tanulók és szüleik részletes, pontos tájékoztatása, a beküldendő dokumentumok elkészítése, tartalmi és formai ellenőrzése, hitelesítése és őrzése. Az általános iskola 8. évfolyamos tanulója esetében a felvételi lapok kitöltését az általános iskola szervezi meg. A felvételi lapokat (tanulói adatlap, jelentkezési lapok, módosító tanulói adatlap) – ha a jogszabály másképp nem rendelkezik – az általános iskola a kitöltéshez szükséges adatok ellenőrzése és rögzítése után a középfokú iskolák felvételi információs rendszerében (a továbbiakban: KIFIR rendszer) állítja elő, és továbbítja a felvételt hirdető középfokú iskolába, valamint az Oktatási Hivatalba (a továbbiakban: Hivatal).

2. A középfokú felvételi eljárás szakaszai

A középfokú felvételi eljárás két szakaszból áll.

Az első szakasz az általános felvételi eljárás, amely 2023. január 21. és április 28. között tart.

A második szakasz a rendkívüli felvételi eljárás, amely 2023. május 8. és augusztus 31. között tart.

3. Az általános felvételi eljárás részei

3.1. A középfokú intézmények meghatározzák tanulmányi területeiket és elkészítik a felvételi tájékoztatójukat

A középfokú iskolák 2022. október 20-ig a KIFIR rendszerben rögzítik azon tanulmányi területeik fő jellemzőit (pl. a középiskolai évfolyamok száma, a tanulmányi területen oktatott idegen nyelv(ek), illetve a szakképző iskolai tanulmányi területek esetén a képzés során megszerezhető lehetséges szakképzettség kimenetek) és négyjegyű (0001 és 9999 között) belső kódjait, amelyekre a felvételi eljárás során jelentkezőket kívánnak fogadni. A középfokú iskoláknak a meghirdetett tanulmányi területek jellemzőit a Hivatal által – 2022. szeptember 30-ig – kiadott hivatalos közlemény alapján kell meghatározniuk.

A tanulmányi területek leírásai kizárólag a középfokú iskolai képzések legfontosabb – jellemzően a felvételi eljárásra vonatkozó – információit tartalmazzák. Nem nyújtanak teljes körű felvilágosítást a képzés egészéről, és nem helyettesítik sem a középfokú iskolák felvételi tájékoztatójának megismerését, sem a további tájékozódást.

A középfokú iskolák 2022. október 20-ig a honlapjukon nyilvánosságra hozzák felvételi tájékoztatójukat, és a KIFIR rendszerben is elhelyezik azt.

  • a szakképző intézmény a felvételi tájékoztatóban közzéteszi az általa oktatott szakmák körét és azok ágazatát.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 50. § (2) bekezdése szerint a középfokú iskola a felvételi követelményeket a tanév rendjéről szóló rendelet[1] által meghatározott időben a felvételi tájékoztatóban köteles nyilvánosságra hozni. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 54. § értelmében a szakképző jogviszony létesítéséhez szükséges feltételeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.

A felvételi tájékoztatóban a pályaalkalmassági követelményeket is nyilvánosságra kell hozni. A szakképző intézménybe csak olyan tanulót lehet felvenni vagy átvenni, aki az általa választott szakmára vonatkozóan a képzési és kimeneti követelményekben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a szakmai vizsgára bocsátásnak. A tanuló részszakma megszerzésére nem iskolázható be, kivéve, ha az Szkt. vagy a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet alapján a felkészítés kizárólag részszakma megszerzésére irányul, vagy a tanuló sajátos nevelési igényének jellege kizárólag a részszakma megszerzését teszi lehetővé.

Az Szkt. II. fejezetének 7. § [Értelmező rendelkezések] 2. és 4. pontjai szerint:

  • egészségügyi alkalmasság: annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre.
  • pályaalkalmassági követelmény: a szakképzésbe történő bekapcsolódás – képzési és kimeneti követelményekben meghatározott – azon feltétele, amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei alapján sikeresen fel tud készülni a szakmai vizsgára és a szakma végzésére.

Amennyiben a középfokú intézmény szóbeli vizsgát szervez, a vizsga kérdéseinek a Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: Nat) általános iskolai követelményrendszerére és a középiskola pedagógiai programjában/szakmai programjában meghatározott, a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott követelményekre kell épülniük.

3.2. A KIFIR tanulmányi terület, felvételi tájékoztató és írásbeli vizsgahelyszín kereső programról

A középfokú intézmények által meghirdetett tanulmányi területek és nyilvánosságra hozott felvételi tájékoztatók közötti keresésre a www.oktatas.hu oldalon a felhasználói igényekhez igazodó programfelület szolgál. A KIFIR tanulmányi terület, felvételi tájékoztató és írásbeli vizsgahelyszín keresőprogram tartalmazza valamennyi középfokú iskolai felvételt hirdető intézmény OM azonosító számát, azt a feladatellátási helyet, ahol az adott tanulmányi területet meghirdették, továbbá azon tanulmányi területek rövid leírását, amelyek közül a jelentkezők a középfokú felvételi eljárás során választhatnak majd. A program lehetővé teszi továbbá a központi írásbeli vizsgát szervező intézmények közötti keresést is.

A programot a Hivatal honlapján (www.oktatas.hu) a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás menüpontban a középfokú felvételi eljárás rendjéhez igazodó időponttól, 2022. október 20-át követően érhetik el.

3.3. Az általános iskolák tájékoztatják a tanulóikat a középfokú beiskolázásról

Az általános iskola minden év október 31-ig a nyolcadik évfolyamra járó tanulókat tájékoztatja a középfokú iskolai felvételi eljárás rendjéről. A felvételi eljárásról részletes információk találhatók a www.oktatas.hu honlapon a Köznevelés\Középfokú felvételi eljárás menüpontban.

3. 3.1. Az egyes középfokú intézmények felvételi eljárásának elemei

A középfokú felvételi eljárás keretében az intézmény a felvételi kérelmekről:

  • vagy kizárólag az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények) alapján,
  • vagy gimnázium és szakgimnázium, valamint szakképző intézmények esetén a tanulmányi eredmények és a központilag kiadott egységes feladatlapokkal megszervezett írásbeli vizsga (a továbbiakban: központi írásbeli vizsga) eredményei alapján,
  • vagy gimnázium és szakgimnázium, valamint szakképző intézmények esetén a tanulmányi eredmények, továbbá a központi írásbeli vizsga és a szóbeli vizsga eredményei alapján dönthet.

A szóbeli vizsga az általános felvételi eljárás időszakában az írásbeli vizsgák lebonyolítása után, a tanév rendjében meghatározott időpontban

2023. február 27. – március 14. között tartható meg.

A felvételi eljárás során figyelembe vehető egyéb, az EMMI rendeletben, valamint az Nkt.-ben meghatározott vizsgálatok:

  • Ha a középfokú iskola művészeti vagy testnevelés tanulmányi területen hirdet felvételt, további készségek, képességek meglétét is vizsgálhatja.

A szakképző intézménybe csak olyan tanulót lehet felvenni vagy átvenni, aki az általa választott szakmára vonatkozóan a képzési és kimeneti követelményekben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a szakmai vizsgára bocsátásának.

3.3.2. A tanulmányi eredmények figyelembe vétele az egyes középfokú intézmények felvételi eljárása során

Tanulmányi eredmények alatt kizárólag a középfokú iskolába felvételiző tanuló általános iskolai tanulmányait igazoló bizonyítványában, félévi értesítőjében (ellenőrzőjében) szereplő osztályzatait, minősítéseit kell érteni. A tanulmányi eredmények számításakor a jelentkezés tanévének félévi eredményeit is figyelembe lehet venni. A tanulmányi eredményekbe tehát nem számítható be nyelvvizsga, tanulmányi verseny, sportverseny és egyéb olyan teljesítmény, amely részben vagy teljesen elválasztható az általános iskolai tanulmányokat (a helyi tantervi követelmények teljesítésének szintjét) dokumentáló általános iskolai bizonyítványban, félévi értesítőben (ellenőrzőben) található osztályzatoktól, minősítésektől. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése nem számítható be. Ha a tanuló csak szöveges értékeléssel rendelkezik, általános iskolájának helyi tanterve alapján – az abban rögzített átváltási szabályok ismeretében – határozhatók meg az osztályzatai. Ez a szöveges értékelés külön lapként is csatolható a jelentkezési laphoz. Ha az iskola alapvetően szöveges értékelést alkalmaz, de arra iskolaváltás vagy továbbtanulás miatt szükség van, a szülő vagy a tanuló kérésére köteles a félévi és az év végi minősítést osztályzattal is elvégezni. A különleges bánásmódot igénylő (sajátos nevelési igényű, a továbbiakban: SNI, vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a továbbiakban: BTMN) tanulókra vonatkozó pontszámítással kapcsolatos szabályokra nézve részletes tájékoztatót talál a 3.13.6. pontban. A fentiekben meghatározott szabályozási kereteken belül a középfokú iskola maga döntheti el, hogy mely tantárgyak osztályzatait veszi figyelembe, és azokból – a megszabott jogi keretek között – hogyan képez pontszámot saját felvételi eljárásában, azonban a felvételi tájékoztatóban minden erre vonatkozó szabályt köteles nyilvánosságra hozni.

 

A külföldi bizonyítványok továbbtanulás céljából történő elismerése annak a középiskolának a hatáskörébe tartozik, amelybe a tanuló a jelentkezését benyújtja. Az eljárás során figyelembe vehető hozott pontok kiszámítását egyedileg, a választott iskolák igazgatójával kell egyeztetni. A külföldön megszerzett általános iskolai bizonyítványok elismerésére vonatkozóan részletes tájékoztató olvasható a Hivatal honlapján (www.oktatas.hu) a Képesítések elismertetése/Külföldön szerzett oklevelek, bizonyítványok elismerése/Általános iskolai bizonyítvány menüpontban.  

3.4. A felvételi jelentkezési időszak

3.4.1. A középfokú felvételi eljárás során benyújtandó felvételi lapok

A középfokú iskolai felvételi kérelmet a Hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap (a továbbiakban felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani a középfokú iskolába és a Hivatalba. Az egyes középfokú intézmények saját „jelentkezési lapjai” nem helyettesítik a Hivatal által kiadott jelentkezési lapot, benyújtásuk nem biztosítja a középfokú felvételi eljárásban való részvételt!

A középfokú felvételi eljárás során felvételi lapokat – jelentkezési lapo(ka)t és tanulói adatlapot – kell benyújtania:

  • minden olyan általános iskolai tanulónak, aki középfokú iskolában kívánja tanulmányait folytatni;
  • minden tanköteles korú tanulónak, aki ebben a tanévben a 8. évfolyamra jár

(kivéve a 8 vagy 6 évfolyamos gimnázium 8. évfolyamát végző tanulókat, valamint a többcélú intézmények azon tanulóit, akiknek a továbbhaladása az iskola pedagógiai programjának szabályai szerint helyben biztosított);

  • annak, aki általános iskolai (vagy más, ennek megfelelő) tanulmányait külföldön végezte, azonban Magyarországon kíván középfokú intézményben továbbtanulni.

A 8. évfolyamot most végzőknek a felvételi lapok kitöltéséhez szükséges, a jelentkezési szándékukra vonatkozó információkat az általános iskolájukban kell leadniuk az általános iskola által meghatározott formában és az általános iskola által megjelölt időpontig.

A középfokú felvételi eljárás felvételi lapjai kizárólag a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő programfelületen állíthatók elő, a jelentkezők csak ezek továbbításával vehetnek részt a középfokú felvételi eljárásban. Az általános iskola 8. évfolyamos tanulóinak jelentkezési lapjait a jelentkező általános iskolája állítja elő, és végzi el a felvételi lapokkal kapcsolatos további adminisztrációs teendőket.

Az egyéni jelentkezők a felvételi lapok előállításával kapcsolatos bővebb információkat a felvételi eljárás jelentkezési szakaszában érhetik el.

 

3.4.2. A jelentkezési lap(ok) szerepe és tartalma

A tanuló és szülője a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő programban előállított jelentkezési lapon hozza a középfokú iskola tudomására, hogy továbbtanulási céljai között szerepel az adott intézmény egy vagy több tanulmányi területe. A tanulmányi terület a középfokú iskola által a középfokú felvételi eljárás során meghatározott alapegység, amelyre az intézmény által megszabott, egységes feltételek szerint jelentkezhetnek a tanulók. A tanulmányi terület nem egyezik meg az osztállyal, kizárólag a felvételi eljárás során van szerepe, ugyanis egy tanulmányi területre felvételt nyerő jelentkezőkből több osztály is kialakítható, de lehetséges az is, hogy az iskola több tanulmányi területre felvételt nyert tanulókból szervez a későbbiek során egy osztályt.

Felhívjuk a jelentkezők figyelmét arra, hogy a tanulmányi területek leírásai kizárólag a középfokú iskolai képzések legfontosabb – jellemzően a felvételi eljárásra vonatkozó – információit tartalmazzák, nem nyújtanak teljes körű felvilágosítást a képzés egészéről, és nem helyettesítik sem a középfokú iskolák felvételi tájékoztatójának megismerését, sem a további tájékozódást.

A KIFIR elektronikus adatlapkitöltő programban előállított jelentkezési lapon a tanuló személyes adatain kívül (születési, szülői, lakóhelyi adatok stb.) szerepelnek az általános iskolai tanulmányi eredmények, továbbá a tanuló ezen tud egyéb információkat (pl. kollégiumi igény, az eddig tanult idegen nyelv, külföldi bizonyítvány stb.) a középfokú iskolával közölni.

A középfokú iskolák tanulmányi területeiket feladatellátási helyenként adják meg. Különösen figyelni kell arra, hogy az adott tanulmányi területet az iskola melyik feladatellátási helyén hirdette meg. Egy középfokú iskolán belül több feladatellátási hely és tanulmányi terület is megjelölhető, a jelentkezési lapon ebben az esetben az összes – tanuló által megjelölt – tanulmányi terület szerepel. Minden középfokú iskolába külön jelentkezési lapot kell benyújtani, azonban a jelentkezések könnyebb helyi adminisztrációja érdekében – amennyiben a középfokú iskola több feladatellátási helyen is meghirdet tanulmányi területet, és a KIFIR tanulmányi területek és felvételi tájékoztató megadása a középfokú intézmények számára programban feladatellátási helyenként eltérő postázási címet adott meg – a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszer minden postázási címhez külön jelentkezési lapot állít elő. Ezen jelentkezési lapokon az intézménybe benyújtott összes jelentkezés szerepel, feladatellátási helyenként csoportosítva, azon belül pedig a tanulmányi terület kódszáma szerinti növekvő sorrendben. A tanulmányi területek felsorolása mindig az adott feladatellátási hely tanulmányi területeivel kezdődik.

A tanuló a jelentkezési lapjának megfelelő rovatában kizárhatja oktatási azonosítójának nyilvános közlését, és helyette megadhatja azt a jeligét, amelynek alkalmazásával az általa elért eredmény a középfokú iskolában közzé tehető. A jelige lehet bármilyen tetszőleges, azonosításra alkalmas jelsor (betű vagy szám). Ha a jelentkező egyéni adat, jelige alkalmazását kéri, az erre vonatkozó nyilatkozatát és az egyéni adatát, jeligéjét a program megfelelő rovatának kitöltésével kell jeleznie, amely automatikusan megjelenik a jelentkezési lapon. Ha a tanuló nem ad meg jeligét, a középfokú iskola a tanuló oktatási azonosító számával teszi közzé a felvételi vizsgán elért eredményeket.

Fontos megjegyezni, hogy mivel az általános iskola által a KIFIR rendszerben előállított jelentkezési lap(ok)on a tanulmányi területek a tanulmányi területek kódja szerinti növekvő sorrendben szerepelnek, ez a sorrend semmilyen módon nem tükrözi a megjelölt tanulmányi területek intézményen belüli sorrendjét, ezt a sorrendet az intézmények nem vehetik figyelembe a felvételi eljárás során. Mivel a középfokú iskoláknak tanulmányi területenként, egymástól függetlenül kell lefolytatniuk a felvételi eljárásukat, az az információ, hogy a jelentkező az intézmény adott tanulmányi területét előrébb, vagy hátrébb sorolta a tanulói adatlapon semmilyen módon nem befolyásolhatja a tanuló rangsorolását, valamint nem lehet alapja a szóbeli vizsgára való behívásnak sem.

3.4.3. A tanulói adatlap szerepe és tartalma

A KIFIR elektronikus adatlapkitöltő program a tanulói adatlapon a jelentkező által megadott sorrendbe állítja azokat a tanulmányi területeket, amelyekre a tanuló jelentkezett. Ennek megfelelően a programban azt a tanulmányi területet kell előbbre sorolni, ahol szívesebben folytatná tanulmányait a jelentkező. Mivel a tanulói adatlap csak a Hivatal zárt rendszerébe kerül be adatfeldolgozásra, ezért a középfokú iskolák döntését nem befolyásolja, hogy ki hányadik helyen jelölte meg az adott iskola valamelyik tanulmányi területét.

A tanulói adatlapok alapján készül majd az ideiglenes felvételi rangsor, melybe a középfokú iskolák igazgatói beírhatják az egyes tanulókkal kapcsolatos döntésüket (a rangsorban elfoglalt helyét vagy az elutasítás tényét), ezért, ha a Hivatalba nem érkezik meg egy tanuló tanulói adatlapja, a középfokú iskolák igazgatói az adott tanulót nem tudják besorolni (még akkor sem, ha a jelentkezési lapjai megérkeztek a választott iskolákba).

A rangsor megállapításához össze kell gyűjteni valamennyi jelentkezési lapról az ott szereplő tanulmányi területeket. Minden egyes jelentkezési lapon szereplő tanulmányi terület a tanulói adatlapon is feltüntetésre kerül. Az egyes tanulmányi területeket két adat jellemzi: az OM azonosító és a tanulmányi terület kód. A tanulói adatlapon ezek a kódok szerepelnek a diák/szülő választása, döntése szerinti sorrendben, vagyis fontos, hogy az a tanulmányi terület (OM azonosító, tanulmányi terület kód) szerepeljen előbb a felsorolásban, amelyiken a jelentkező szívesebben tanulna tovább.

Ha egy adott középfokú iskolába való bekerülés a legfontosabb cél, akkor az adott középfokú iskola tanulmányi területeit kell egymás után a sorrend elején feltüntetni. Ezt követik a második intézmény tanulmányi területei, és így tovább. Amennyiben egy adott típusú tanulmányi terület kiválasztása a cél (pl. nyelvi előkészítő), akkor azonos típusú tanulmányi területeket kell feltüntetni a sorrend elején, amelyek természetesen más-más iskolákban is lehetnek. A tanulmányi területek sorrendje a tanuló választásának megfelelően tetszés szerint megadható, erre vonatkozóan semmilyen előírás nincs.

Egyetlen intézménybe történő jelentkezés esetén is kell tanulói adatlapot kitölteni, hiszen ezzel kerül be a diák a KIFIR rendszer elektronikus adatbázisába. A biztosabb továbbtanulás érdekében azonban célszerű több intézménybe/tanulmányi területre jelentkezni, mert a kisszámú intézmény/tanulmányi terület megjelölése kockázatot jelent. Egyetlen választott iskola elutasító döntése esetén ugyanis már csak a rendkívüli felvételi eljárás időszakában lesz lehetőség olyan új középfokú iskolát keresni, ahol még maradt betöltetlen hely.

Javasoljuk, hogy a 8. évfolyamos tanulók esetében a tanulmányi területek kiválasztására és sorrendjére vonatozó döntés meghozatala során reméljék a legjobb eredményt, de készüljenek fel arra is, hogy gyermekük esetleg nem kerül be az általa leginkább vágyott intézménybe, illetve képzéstípusba. Minden szempontot mérlegelve alkossák meg a megjelölni kívánt intézmények/tanulmányi területek listáját, sorrendjét. A tanulói adatlapon kialakított rangsor végén célszerű olyan tanulmányi területeket is megjelölni, amelyek a tanuló számára kisebb kihívást jelentenek ugyan, de a hosszabb távú céljai megvalósítását még mindig jobban segítik, mint egy esetleg sikertelen felvételit követően az üresen maradt férőhelyek közül kiválasztható, kényszer szülte iskolaválasztás.

A felvételi eljárás során a tanuló által megjelölt kérelmek sorrendjéről egyetlen középfokú iskola sem kérhet információt sem a tanulótól, sem a szülőtől, sem a tanuló általános iskolájától. A középfokú iskola a tanulói adatlapon feltüntetett sorrendet nem ismerheti meg.

3.4.4. A felvételi lapok előállítása

Az általános iskola 8. évfolyamán tanuló jelentkező esetében – ideértve az egyéni munkarendben tanulókat is – a felvételi lapok kitöltését az általános iskola szervezi meg. A felvételi lapokat − a tanulói adatlapot és a jelentkezési lapo(ka)t egyaránt − az általános iskola a kitöltéshez szükséges adatok begyűjtése, ellenőrzése és rögzítése után a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszer általános iskolák számára készült felületén állítja elő.

A program a jelentkezési lapo(ka)t intézményenként készíti el. A jelentkezési lapo(ko)n az adott középfokú iskolában továbbtanulásra megjelölt összes tanulmányi terület, vagyis az intézménybe benyújtott összes jelentkezés szerepel. Természetesen nem a tanuló által megadott sorrendben (mivel azt a középiskola nem ismerheti meg), hanem feladatellátási helyenként csoportosítva, azon belül pedig a tanulmányi terület kódszáma szerinti növekvő sorrendben. A tanulmányi területek felsorolása mindig az adott feladatellátási hely tanulmányi területeivel kezdődik.

Figyelem! Az elektronikusan kitöltött tanulói adatlap módosítását (a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módosítási időszakban) csak a számítógépes programban lehet elvégezni, majd a módosítást követően ismételten ki kell nyomtatni azt.

Az aláírásokon kívül a kinyomtatott tanulói adatlapra és jelentkezési lap(ok)ra más, kézzel írott szöveg nem kerülhet.

Ha az általános iskolai tanuló a középiskola kilencedik évfolyamánál alacsonyabb évfolyamra, tehát 6, vagy 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezik, a szülő egyénileg is intézheti a felvételi lapok (tanulói adatlap, jelentkezési lapok,) kitöltését. Természetesen a tanuló felvételi lapjainak előállításában közreműködhet az általános iskola is.

Amennyiben a jelentkezőnek magyarországi általános iskolával jelenleg nincs tanulói jogviszonya (pl. tanulói jogviszonya szünetel) úgy a felvételi eljárásban való részvételt a szülőnek önállóan kell kezdeményeznie.

Az egyéni jelentkezés módjára vonatkozó információkat a Hivatal a honlapján (www.oktatas.hu) − a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Tájékoztató felvételizőknek/A középfokú felvételi eljárás információi menüpont alatt − fogja nyilvánosságra hozni, a jelentkezési időszakot megelőzően.

Figyelem! A középfokú felvételi eljárás során a központi írásbeli vizsgára és a középfokú iskolákba való jelentkezéshez másmás időpontban, külön-külön jelentkezési lapot kell benyújtani, a két jelentkezés nem „váltja ki”, vagy „helyettesíti” egymást.

3.5. A felvételi lapok (jelentkezési lap(ok) és a tanulói adatlap) benyújtása

A felvételi lapok aláírása hozzájárulást jelent ahhoz, hogy a jelentkező személyes adatait az általános iskola, a középfokú iskola és a Hivatal a felvételi eljárás törvényes lefolytatása érdekében kezelje. A felvételi lapok aláírására vonatkozóan részletes tájékoztatás található a Hivatal honlapján (www.oktatas.hu) a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Tájékoztató felvételizőknek/Tájékoztató a felvételi lapok aláírásáról menüpont alatt.

A tanulói adatlaplapokat formai és tartalmi ellenőrzés után az általános iskolának továbbítania kell a Hivatalba, egy kinyomtatott, szülői aláírásokkal és hitelesítéssel ellátott példányát pedig meg kell őriznie a tanév végéig oly módon, hogy ahhoz – a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módosítási időszakon kívül – ne lehessen hozzáférni.

A jelentkezési lap(ok)at formai és tartalmi ellenőrzés után, célszerűen könyvelt postai küldeményként a középfokú iskolá(k)ba, a jelentkezési lap(ok)on feltüntetett címre kell eljuttatni.

A jelentkezési lapok és a tanulói adatlap általános iskolai továbbításának határideje 2023. február 22. Az iskolai ellenőrzések érdekében az általános iskolák ennél korábbi időpontban is kérhetik a felvételi lapok kitöltéséhez szükséges adatok benyújtását. A 8. évfolyamot most végzőknek a felvételi jelentkezési szándékukra vonatkozó információkat az általános iskolájukban kell leadniuk az általános iskola által meghatározott formában és megjelölt időpontig. A középfokú felvételi eljárás jelentősége miatt az általános iskolákra és a szülőkre ebben az időszakban fokozott teher hárul, a felek közötti rendszeres, egymást kölcsönösen segítő kommunikáció azonban az eljárás lebonyolítását nagymértékben megkönnyítheti. Más jelentkezők (pl. a külföldiek) a jelentkezési lapokat leadhatják, vagy megküldhetik közvetlenül a középfokú iskolákba is. Ezzel párhuzamosan a tanulói adatlapot a fenti időpontig nekik is meg kell küldeniük közvetlenül a Hivatalba

Felhívjuk a figyelmüket, hogy a Hivatal, kizárólag a tanév rendjében megadott határidő (2023. február 22. éjfél) előtt postára adott, vagy elektronikusan továbbított tanulói adatlapokat dolgozza fel a KIFIR rendszerben. 

3.6. A jelentkezési lapok feldolgozása a középfokú iskolákban

A jelentkezési lapon szereplő adatokat a középfokú intézmények célszerűen saját adatbázisukba rendezik. Számukra könnyítésül a Hivatal hozzáférést biztosít az elektronikusan kitöltött azon tanulói adatlapok egyes adataihoz, amelyeken az adott intézmény valamely tanulmányi területét jelölték meg továbbtanulási célként. Az adatok átadása folyamatosan, a tanulói adatlapok feldolgozásával párhuzamosan történik. Természetesen a tanulói adatlapon megjelölt tanulmányi területek sorrendjéről a középfokú iskola nem kap semmilyen információt.

3.6.1. A középfokú intézmények elkészítik a jelentkezők felvételi jegyzékét

A középfokú iskolák a hozzájuk beérkezett jelentkezési lapok alapján lebonyolítják felvételi eljárásukat az előzetesen kiadott tájékoztatójuk szerint. Természetesen a középfokú iskola nem értesül arról, hogy a felvételre hozzájuk jelentkező hányadik helyre sorolta az adott középfokú iskola adott tanulmányi területét, ez tehát felvételi döntését nem befolyásolhatja. Erre vonatkozóan a felvételi eljárás során a jelentkezőktől sem kérhet információt!

A középfokú iskola – a meghirdetett felvételi tájékoztatójának megfelelően – figyelembe veszi az általános iskolában szerzett érdemjegyeket, illetve emellett a gimnázium, szakgimnázium és szakképző intézmény esetén a központilag kiadott egységes írásbeli felvételi vizsgák eredményeit, és a szóbeli vizsga eredményeit is figyelembe veheti, és ez(ek) alapján rangsorolja a felvételre jelentkezőket. A rangsorolást a felvételi tájékoztatóban meghatározott módon befolyásolhatja a művészeti vagy testnevelés tanulmányi területre történő felvételhez szükséges alkalmassági vizsga, vagy sportiskolába történő jelentkezés esetén a sportegészségügyi alkalmassági és fizikaiképesség-felmérési vizsgálat követelményeinek való megfelelés, vagy a vallási, világnézeti elkötelezettség vizsgálata.

A szakképző intézménybe csak olyan tanulót lehet felvenni vagy átvenni, aki az általa választott szakmára vonatkozóan a képzési és kimeneti követelményekben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a szakmai vizsgára bocsátásának. A tanuló részszakma megszerzésére nem iskolázható be, kivéve, ha az Szkt. vagy a 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet alapján a felkészítés kizárólag részszakma megszerzésére irányul, vagy a tanuló sajátos nevelési igényének jellege kizárólag a részszakma megszerzését teszi lehetővé (a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet 153. § (1) – (2) bekezdés). Az egészségügyi alkalmasságra vonatkozó és a pályaalkalmassági követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni.

Egészségügyi alkalmasság: annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre. (Szkt 7. § 2. pont)

 Pályaalkalmassági követelmény: a szakképzésbe történő bekapcsolódás – képzési és kimeneti követelményekben meghatározott – azon feltétele, amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei alapján sikeresen fel tud készülni a szakmai vizsgára és a szakma végzésére. (Szkt. 7. § 4. pont)

A fent felsorolt vizsgálatok eredménye a felvétel feltételeként figyelembe vehető, de a felvehető tanulók rangsorolását csak annyiban befolyásolhatja, hogy a tanuló a vizsgálaton megfelelt vagy nem felelt meg, azaz a vizsgálat eredményeként a jelentkezése elutasításra kerül vagy nem. A fenti vizsgálatok eredménye tehát konkrét pontszámokban a felvételi eljárás során nem jelenhet meg!

A rangsorolás során kétféle döntés születhet: vagy sorszámot kap a tanuló, vagy elutasítást. A sorszám kifejezi a középfokú iskola felvételi szándékát, és egyben a sorszámmal az adott tanulmányi területen rangsorolja is a tanulót az iskola. Az elutasítással azt fejezi ki az igazgató, hogy a felvételre jelentkező nem teljesítette a felvétel iskolai követelményeit, és még abban az esetben sem kívánja felvenni, amennyiben a felvehető tanulói létszámot nem sikerül betöltenie. Az intézmény igazgatója tehát saját hatáskörben dönt a jelentkezők felvételéről [Nkt. 50. § (1), Szkt. 54. § (1)]. A jogszabályban rögzített jogkörét a középfokú iskola igazgatója a felvételi jegyzéken feltüntetett tanulói rangsor összeállításával gyakorolja. A középfokú iskola a felvételi vizsgák befejezése után, legkésőbb a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontig (2023. március 17.) a honlapján nyilvánosságra hozza a jelentkezők felvételi jegyzékét. A jegyzék a jelentkező azonosító adata – oktatási azonosító szám vagy jelige – mellett tartalmazza a jelentkezőnek a felvételi eljárásban elért összesített eredményét és az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt helyét. Ez a jegyzék azonban még nem a végleges felvételi eredményt tükrözi, ezt valamennyi intézmény a saját adatbázisában készíti el. A felvételi jegyzéken szereplő sorrend azért sem tekinthető véglegesnek, mert azt befolyásolhatják a módosító időszakban az adott tanulmányi területet – intézményvezetői engedéllyel – utólag megjelölő jelentkezők felvételi pontszámai, illetve a nyilvánosságra hozott adatsorokban esetlegesen előforduló – a későbbiekben korrigálásra kerülő – pontatlanságok is.

A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkező – ha nem ad meg jeligét – az oktatási azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül. A tanuló a jelentkezési lapjának megfelelő rovatában kizárhatja oktatási azonosítójának a közlését, és helyette megadhatja azt a jeligét, amelynek alkalmazásával az általa elért eredmény kifüggeszthető. Az így megadott jeligék alkalmazásával kell a felvételi vizsga után a jelentkezők felvételi jegyzékét is nyilvánosságra hozni.

3.7. A tanulói adatlapok feldolgozása

A Hivatal a szükséges aláírásokkal ellátott tanulói adatlapok adatait a KIFIR rendszerében rögzíti. Felhívjuk a figyelmüket, hogy a Hivatal kizárólag a tanév rendjében megadott határidő (2023. február 22. éjfél) előtt elektronikusan továbbított vagy postára adott tanulói adatlapokat dolgozza fel a KIFIR rendszerben.

A szabályszerűen továbbított tanulói adatlapok feldolgozását követően lehetőség nyílik a tanév rendjében meghatározott módosító időszakban (lsd. 3.8 pont) a tanulmányi területek sorrendjének megváltoztatására, és a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszerben módosító tanulói adatlapok előállítására.

A Hivatal a beérkezett tanulói adatlapok alapján készíti el iskolánként a jelentkezők listáját, amely tanulmányi területenként tartalmazza ABC sorrendben a jelentkezők névsorát és azt a KIFIR rendszerben a középfokú iskolák rendelkezésére  bocsátja 2023. március 28-áig.

A középfokú iskola igazgatója a jelentkezők listájának felhasználásával tanulmányi területenként a KIFIR rendszerben elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort. Már ekkor kiderülhet, ha egy tanuló jelentkezési lapja nem érkezett meg a középfokú iskolába, vagy olyan jelentkező felvételi lapja is megérkezett, aki nem szerepel a Hivatal által a középfokú iskolának megküldött jelentkezők listáján. A középfokú iskolának mindkét esetben el kell indítania a hiánypótlást, hibakeresést a 8. évfolyamot most végzők esetében a tanuló általános iskolájának bevonásával, egyéni jelentkező esetén pedig a tanulóval, szüleivel, illetve szükség esetén a Hivatallal felvéve a kapcsolatot.

3.8. A módosító időszak

A felvételi vizsgák eredményei, tapasztalatai vagy egyéb információ alapján a tanulóknak lehetőségük van eredeti továbbtanulási szándékuk megváltoztatására. Ilyenkor módosító tanulói adatlapot kell továbbítani a Hivatalba. A módosításra a KIFIR elektronikus adatlapkitöltő rendszerben van lehetőség 2023. március 21-én és 22-én a felvételi lapok kitöltésével megegyező módon, azaz:

  • az általános iskola 8. évfolyamán tanulók, valamint azon 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők, akiknek felvételi lapjait az általános iskola készítette el, a módosítást a tanuló általános iskolájában végezhetik el,
  • a magyarországi általános iskolával tanulói jogviszonyban nem álló jelentkezők, valamint azon 6 vagy 8 évfolyamos gimnáziumba jelentkezők, akik egyénileg nyújtották be a felvételi dokumentumokat, az egyéni jelentkezés módjára vonatkozóan a Hivatal honlapján (oktatas.hu)a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Tájékoztató felvételizőknek/A középfokú felvételi eljárás információi menüpont alatt – a jelentkezési időszakot megelőzően nyilvánosságra hozott módon végezhetik el.

A módosítás során tanulmányi területet törölni nem lehet, azonban azok eredetileg beírt sorrendje átalakítható, illetve új tanulmányi terület felvételére is van lehetőség, de utóbbira csak olyan középfokú iskolában, amely az eredeti tanulói adatlapon szerepelt. Új tanulmányi terület csak a programfelületen korábban már rögzített iskolákon belül, és csak az érintett középfokú iskolával történt előzetes egyeztetés alapján jelölhető meg. Az egyeztetés tényét a középfokú iskolába eredetileg benyújtott jelentkezési lapon kell feltüntetni. Új iskolát (és annak tanulmányi területét) nem lehet a módosító tanulói adatlapon feltüntetni! A módosító tanulói adatlap kitöltésével és a Hivatal általi feldolgozásával a korábban kitöltött tanulói adatlap érvényét veszti.

A jelentkezések módosítását (a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott módosítási időszakban) csak a KIFIR rendszerben lehet elvégezni. A módosítást követően a módosító tanulói adatlapot a tanév végéig meg kell őrizni.

3.9. A jelentkezők listájának kiegészítése – az ideiglenes felvételi rangsor elkészítése

A Hivatal a beküldött tanulói adatlapok alapján elkészíti, tanulmányi területenként ABC rendbe rendezi, és 2023. március 28-áig a középfokú intézményeknek megküldi a jelentkezők listáját. Az érintett intézmények esetében a módosító tanulói adatlapok feldolgozását követően pedig 2023. április 3-áig kiegészíti a jelentkezők listáját. A Hivatal által elkészített – illetve kiegészített – listára az intézmény igazgatója minden jelentkező neve mellé beírja a felvétellel kapcsolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi rangsorban elfoglalt helyének megfelelő sorszámot kell beírni. Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett ezt a tényt, s a felvételi kérelem elutasítását „E” betűvel kell jelölni.

megfelelő, az adott nemzetiséghez tartozó jelentkezőket (EMMI rendelet 40.§ (4) bekezdés, illetve a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. Korm. rendelet 153. § (3) bekezdés).

Az igazgató az ideiglenes felvételi rangsorban tanulmányi területenként feltünteti a felvehető tanulók létszámát is. Ezt az ideiglenes felvételi rangsort 2023. április 13-áig kell elkészíteniük az igazgatóknak.

Miután az ideiglenes felvételi rangsort a középfokú iskola a KIFIR rendszerben előállította, azt továbbítania kell a Hivatalnak.

3.10.     Az egyeztetett felvételi jegyzék kialakítása

A Hivatal az ideiglenes felvételi rangsorok és a tanulói adatlapok egyeztetése alapján számítógépes algoritmus segítségével megállapítja, hogy melyik tanulót melyik középfokú iskolába és melyik tanulmányi területre vették fel (ez az egyeztetett felvételi jegyzék). Az egyeztetett felvételi jegyzék elkészítése során a Hivatal a tanulói adatlapon a jelentkező által meghatározott sorrend, a középfokú iskola által meghatározott felvételi rangsor, valamint a középfokú iskola által közölt felvehető tanulói létszám együttes mérlegelése alapján az adott jelentkezőnek egyetlen felvételi kérelmét nyilvánítja elfogadottnak, a többit elutasítja.

 

Az egyeztetett felvételi jegyzéken a felvétel elutasításának okai az alábbiak lehetnek: 

  • a jelentkezőt egy általa magasabbra rangsorolt helyre már felvették;
  • az adott tanulmányi területre a felvehetők létszáma a jelentkezőnél jobb eredményt elért, előrébb rangsorolt tanulókkal már

betelt;

  • a jelentkező nem teljesítette a felvétel feltételeit, ezért a középfokú iskola rangsorolás nélkül elutasította a felvételi kérelmét.

3.11.    A tanulók és az általános iskolák tájékoztatása a középfokú felvételi eljárás eredményéről

A középfokú iskolák 2023. április 21-éig megkapják a Hivataltól az egyeztetett felvételi jegyzéket. A felvételt hirdető középfokú iskola az egyeztetett felvételi jegyzék alapján a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező tanulói jogviszonyban áll az általános iskolának is.

A felvételire jelentkező minden tanulónak a jelentkezési lapon megjelölt értesítési címére 2023. április 28-áig minden olyan középfokú iskola írásbeli értesítést küld, ahová jelentkezési lapot adott be. Az általános iskola értesítése jegyzék formájában is történhet. A 8 és a 6 évfolyamos gimnáziumba jelentkezettek közül azonban csak a felvett tanulók iskoláit kell értesíteni.

3.12.     Jogorvoslati lehetőségek a középfokú felvételi eljárás során

A középfokú iskolába történő jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét arra, hogy a döntés ellen – az Nkt. 37. §-a és az Szkt. 37. §-a alapján – jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak az iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelyiknek a döntésével a tanuló, a szülő nem ért egyet. Az eljárást megindító kérelmeket az általános felvételi eljárásban oly módon kell elbírálni, hogy a jogorvoslati eljárás a tárgyév június 1-jéig befejeződjék. Ha a jelentkező tanköteles, a jogorvoslati eljárás eredményéről értesíteni kell azt az iskolát, amellyel a jelentkező tanulói jogviszonyban áll. A 8 évfolyamos és a 6 évfolyamos gimnáziumba történő jelentkezés esetében csak akkor kell értesíteni az általános iskolát, ha a jogorvoslati eljárás eredményeképpen a tanuló a középiskolába felvételt nyert. Az iskola által meghozott döntés ellen jogorvoslattal lehet élni jogszabálysértésre vagy az intézmény belső szabályzatának megsértésére hivatkozással, amelyet az érintett középfokú iskola fenntartójához kell benyújtani. A Hivatal az egyes intézmények felvételi eljárásának jogszerűségét, valamint az intézmények működésének törvényességét nem vizsgálhatja. A középfokú jelentkezést elutasító igazgatói határozattal szembeni jogorvoslati eljárásban a középfokú intézmény fenntartója jár el és hoz másodfokú döntést. A köznevelési intézmények törvényes működését az iskola székhelye (telephelye) szerint illetékes kormányhivatal hatósági ellenőrzés keretében jogosult vizsgálni.

3.13.     A középfokú felvételi eljárás speciális esetei

3.13.1. Szakképző iskolákban a pályaalkalmassági, és egészségügyi követelményeknek való megfelelés vizsgálata

A szakképző iskola a felvételt a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítéséhez kötheti. Ezeket a követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra kell hozni. A szakképző intézménybe csak olyan tanulót lehet felvenni vagy átvenni, aki az általa választott szakmára vonatkozóan a képzési és kimeneti követelményekben előírt egészségügyi alkalmassági, továbbá a pályaalkalmassági követelményeknek megfelel, és ez alapján előreláthatóan nincs akadálya a szakmai vizsgára bocsátásnak.

 

3.13.2. A különleges bánásmódot igénylő (sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő) tanulók részvétele a középfokú felvételi eljárásban

Különleges bánásmódot igénylő tanulók a középfokú felvételi eljárásban:

  • Az Nkt. 4. § 25. pontjában meghatározottak szerint SNI gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi (látási, hallási), értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.
  • Az Szkt. 7. § 5. pontjában meghatározottak szerint SNI vagy fogyatékkal élő személy: az a tanuló, illetve képzésben részt vevő személy, aki az Nkt. szerinti szakértői bizottság vagy rehabilitációs hatóság szakvéleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi – látási, hallási –, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral – súlyos tanulási, figyelem-, vagy magatartás.-szabályozási zavarral – küzd.
  • Az Nkt. 4. § 3. pontjában és az Szkt. 7. § 1. pontjában meghatározottak szerinti BTMN gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek.

Azt, hogy az adott tanuló különleges bánásmódot igénylő tanulónak minősül – függetlenül attól, hogy a tanuló milyen képzési rendszerben és milyen munkarendben tanul – a pedagógiai szakszolgálat megfelelő szakértői bizottsága az ún. szakértői véleménybe foglalva állapítja meg. A pedagógiai szakszolgálat szakértői bizottságainak működését, illetékességét EMMI rendelet[2] tartalmazza.

A szakértői vélemény tartalmazza annak megállapítását, hogy a különleges bánásmódot igénylő tanuló milyen problémával küzd (SNI, illetve BTMN), valamint mindazoknak a mentességeknek és kedvezményeknek a körét, amelyek a tanulót a tanulmányai során megilletik.

Fontos, hogy a kedvezmények és mentességek a középfokú felvételi eljárás során csak az érvényes szakértői vélemények birtokában érvényesíthetők. Amennyiben a szakértői véleményben foglaltak középfokú felvételi eljárás során való alkalmazásával kapcsolatban bármilyen kérdés merül fel, mielőbb a szakértői véleményt kiállító szakértői bizottsághoz kell fordulni.

 

  1. Tájékozódás – mire kell figyelni a felvételi eljárás során?

 

A különleges bánásmódot igénylő tanulóknak és szüleiknek már jóval a felvételi eljárás megkezdése előtt tájékozódniuk kell, hogy az az iskola, ahová a tanuló februárban majd be kívánja adni a jelentkezését (továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskola) milyen – a különleges bánásmódot igénylő tanulókra vonatkozó − speciális elbírálási szabályokat határoz meg. Ezen ismeretek birtokában tudják eredményesen megtervezni a tanuló „felvételi stratégiáját”. Különösen fontos ez abban az esetben, ha a továbbtanulásra kiválasztott középfokú iskola felvételi eljárása során kéri a központi írásbeli vizsga eredményeit.

Fontos megjegyezni, hogy a középfokú beiskolázásban részt vevő intézmények a különleges bánásmódot igénylő tanulókra vonatkozó speciális felvételi követelményeket – a jogszabályokban meghatározott keretek között – egyedileg határozzák meg. Erre vonatkozó tájékoztatót valamennyi meghirdetett tanulmányi terület esetében az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozniuk:

  • az intézmény felvételi tájékoztatójában valamint
  • az intézmény alapító okiratában/szakmai alapdokumentumában.

A középfokú intézmények által meghirdetett tanulmányi területek szövege tartalmazza, hogy az adott tanulmányi területen fogadnak-e SNI tanulókat, vagy sem.

A BTMN tanulók ellátását  minden intézménynek biztosítania kell, így annak tényét az intézmény alapító okiratában/szakmai alapdokumentumában nem kell külön megjeleníteni. Ha a középfokú intézmény alapító okiratában/szakmai alapdokumentumaiban szerepel SNI tanulók nevelésének-oktatásának, azaz fogadásának ténye, az intézmény maga határozza meg, hogy mely tanulmányi területén, milyen feltétellel fogadja az érintett tanulókat (pl. matematika tanulmányi területen diszkalkuliás tanulókat nem fogad). Ezek a feltételek tanulmányi területenként − például a képzés jellegének függvényében − eltérőek lehetnek.

  1. Milyen kedvezmények illetik meg a különleges bánásmódot igénylő tanulókat a felvételi eljárás során? A különleges bánásmódot igénylő tanulókat a középfokú felvételi eljárás során megillető kedvezményeket az érvényes szakértői vélemény tartalmazza.

Az SNI tanulót megillető kedvezmények lehetnek a középfokú felvételi eljárás során:

  • egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítés az értékelés és a minősítés alól,  hosszabb felkészülési idő a vizsga során (pl.: szóbeli vizsga során),
  • biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket,
  • a vizsgaszervezéssel alkalmazkodni kell az adottságaihoz.

A BTMN tanulót megillető kedvezmények lehetnek a középfokú felvételi eljárás során:

  • hosszabb felkészülési idő a vizsga során (pl.: szóbeli vizsga során),
  • biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket,  a vizsgaszervezéssel alkalmazkodni kell az adottságaihoz. [3]

4. A rendkívüli felvételi eljárás

Ha az általános felvételi eljárás időszakában a tanuló nem nyert felvételt egyetlen középfokú iskolába sem, akkor használja ki a 2023. május 8-án kezdődő rendkívüli felvételi időszakot. Ekkor a továbbtanulás intézése már egyénileg, közvetlenül a középfokú iskolákban való jelentkezéssel, egyeztetéssel történik. A rendkívüli felvételi eljárás már nem része a középfokú intézmények felvételi információs rendszerének (KIFIR), de a Hivatal segítséget nyújt azzal, hogy azoknak a középfokú iskoláknak az adatait, ahol a felvettek alacsony száma miatt rendkívüli felvételi eljárást kell kiírni, tájékoztatásul közzéteszi a honlapján (www.oktatas.hu).

5. A középfokú felvételi eljárás időbeli ütemezése

A középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését a 2022/2023. tanévben a tanév rendjéről szóló  22/2022. (VII. 29.) BM rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A felvételi eljárás időrendi áttekintése megtalálható honlapunkon (www.oktatas.hu) a Köznevelés/Középfokú felvételi eljárás/Jogszabályok, közlemények menüpont alatt

A középfokú beiskolázással kapcsolatos feladatok, határidők a 2022/2023. tanévben linkre kattintva.

 

Kérjük a felvételi eljárásban való részvétel előtt tanulmányozzák át a fenti jogszabályokat. 

Ezen tájékoztató nem helyettesíti a középfokú felvételi eljárást meghatározó jogszabályok ismeretét!

7. Segítségnyújtás, információ

A jelentkezést segítő információk, tájékoztatók elérhetők a Hivatal honlapján (www.oktatas.hu), a jobb oldalon látható KÖZÉPFOKÚ FELVÉTELI ELJÁRÁS felirat alatt, A középfokú felvételi eljárás információi linkgyűjteményben.

Az Oktatási Hivatal a kifir@oh.gov.hu e-mail címen fogadja a beiskolázás rendszerével kapcsolatos kérdéseket. A középfokú felvételi eljárás során alkalmazandó szoftverek használatával kapcsolatban a Hivatal ügyfélszolgálata tud segítséget nyújtani. Az ügyfélszolgálat hétfőtől csütörtökig 8:00 és16:30 között, pénteken: 8:00 és 14:00 között a 06-96/510-000 számon érhető el.

 

Szerkesztés lezárva: 2022. szeptember 20.