Működésének kezdete: 2007. november

Alapító és elnök: Deme Zsolt

Beszámoló a 2014. március 15-i erdélyi utazásról

2014. március 13-15. között mi, a Serényi Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola végzős diákjainak egy csoportja Deme Zsolt igazgatóhelyettes, az ifjúsági szervezet vezetője és Ujváry Ferenc tanár úr kíséretével tanulmányi kiránduláson vehettünk részt a Rákóczi Szövetség és iskolánk alapítványának támogatásával.

Készülődés

A pályázat kiírását követően nagy izgalommal készültünk az utazásra. Napokig a térképet böngésztük, hogy megleljük azokat a helyeket, melyeket a megbeszélés alapján terveztünk utunkba ejteni. Tanár úr kiselőadásokat adott ki különböző témákban, amelyek egy-egy helyszínhez, egy-egy történelmi eseményhez, vagy jelentős személyhez kötődtek.

Kiselőadások

A hosszú úton üdítően hatottak az általunk előzetesen elkészített kiselőadások. Mivel diákként -1 fő kivételével- mindannyian először jártunk ezeken a helyeken, fontos és érdekes ismereteket hallhattunk az kiselőadóktól. Előzetesen sok munkánk volt vele, de megérte a fáradozást.

Úti célunk Gyergyószentmiklós volt, ahol az 1848-as forradalomhoz kapcsolódó ünnepségen vehettünk részt. Útközben megismerhettük a történelmi Magyarország tájait és városait. Utunk közel 12 órás volt. Először a partiumi területeken haladtunk, érintettük többek közt Nagyváradot is.

Csucsa

Első megállónk a csucsai kastély volt. Irodalomórán néhány gondolat már elhangzott az itteni helyszínről, de egészen más élmény volt élőben is körüljárnunk a birtokot. Képzeletünkben megjelent az idős Ady ifjú feleségével, Csinszkával, akik rövid időre lakói voltak ennek a csodálatos helynek. Örömünket némileg beárnyékolta, hogy a hely magyar jellegét a helyi hatóságok igyekeztek elfedni.

Aztán beléptünk Erdély kapuján, a Királyhágón, és folytattuk utunkat a történelmi Erdély városain és falvain keresztül. Áthaladtunk többek közt Marosvásárhelyen, Tordán, Szovátán, Parajdon is. A késő esti órákban érkeztünk meg Gyergyószentmiklósra, ahol elfoglaltuk szálláshelyeinket a Salamon Ernő Gimnázium kollégiumában.

Gyergyószentmiklós

A következő napon lehetőségünk volt megtekinteni a 100 éve épült gimnáziumot és a város nevezetességeit, valamint a temetőben a gimnázium tanulóival közösen megkoszorúztuk Ferenczy-százados szabadságharcos nyughelyét. Ajándékkal is készültünk az intézmény részére: történelmi témájú könyveket adtunk át Lakatos Mihály igazgató úrnak a könyvtár gazdagítása céljából. A Salamon Ernő Gimnázium, a budapesti Balassi Gimnázium és a hatvani Széchenyi István Közgazdasági Szakközépiskola tanulóival és tanáraival együtt vettünk részt az iskolai ünnepségen, amelyen a tanulók felidézték a forradalom napjait, és újrajátszották annak történéseit.

A délutáni órákban ellátogattunk a Gyergyószentmiklóstól keletre fekvő Gyilkos-tóhoz, valamint a keleti Kárpátok nevezetes szurdokvölgyéhez, a Békás-szoroshoz.

Hazafelé

Másnap, azaz március 15-én hajnalban indultunk hazafelé, hogy több tervezett helyszínen is elidőzhessünk. Az úton több helyszínen megálltunk, koszorúk és szalagok elhelyezésével emlékeztünk meg nagyjainkról. Útba esett Korond, ahol a helyi mesteremberek termékeiből vásárolhattunk. Farkaslakán felkerestük Tamási Áron erdélyi magyar író nyughelyét.

Székely lovasok

Farkaslakán járva a települést övező dombok karéján hirtelen egy lovascsoportot pillantottunk meg magyar és székely zászlókkal kezükben. Úgy döntöttünk, hogy bevárjuk őket. Szerencsénkre a település felé vették az irányt. Felemelő érzés volt látni, ahogy jelképeikkel büszkén lovagolnak úti céljuk felé. A helyiektől megtudtuk, hogy a környék egyik legszebb megemlékezésére készülnek. A környező székely falvak lovasai felkerekednek, hogy közös megemlékezésen ünnepeljék március 15-ét. Nyikómalomfalván állt meg a lovas menet, ahol a lovasok templomból érkező lakók körül sorfalat álltak. Mi is részeseivé váltunk a közös megemlékezésnek. Az egybegyűltek imát mondtak, majd megkoszorúzták az 1848-as emlékhelyet. Ezt követően közösen énekeltük el a székely majd a magyar himnuszt. Soha nem feledjük ezeket a pillanatokat!

Ezek után a lovas menet Székelyszentmihályra indult. Sajnos ezen már nem tudtunk részt venni, mivel a napi tervünkben szerepelt Kolozsvár megtekintése is. A falun áthaladva több lovascsoport menetelése is jelezte számunkra, hogy jelentős eseménye ez a környék ünnepének.

Megálltunk Fehéregyházán ahol szalagot helyeztünk el Petőfi Sándor emlékművénél, majd a faluban létrehozott Petőfi emlékháznál is. A következő állomásunk Segesvár volt, ahol megtekintettük az óvárost, valamint a várat és annak Tűztornyát, majd a műemlék szász temetőt.

Kolozsvárott

Miután buszunkkal leparkoltunk az óvárosban, a házsongárdi temető felé indultunk. A temető kapuján áthaladva egy más világba csöppentünk. A régi kor hangulata hatott át mindannyiunkat.  Felkerestük Kós Károly sírját, akiről kiselőadásban emlékeztünk meg. Reményik Sándor sírjánál a szerző egyik versét hallgattuk meg. Tanár úr volt a kalauzunk nevezetes elődeink felkeresésében és egy-egy sírnál beszélt az itt nyugvók életútjáról. Dsida Jenő kriptáját is megtaláltuk. Koszorúnkat Apáczai Csere János sírjánál helyeztük el. Már alkonyodni kezdett, mikor a Szent Mihály székesegyház felé vettük utunkat. Nem hagyhattuk ki Mátyás király szülőházát, és a Fadrusz János által készített híres Mátyás-lovasszobrot sem.

Sötétben indultunk hazafelé. Bár viharos szélben és esőben tartottunk az anyaország felé, élményekkel teli utunk emlékei feledtették velünk a külvilág történéseit. Azt tervezgettük, hogy az első adandó alkalommal visszatérünk a csodálatos Erdélybe.

Putnok, 2014.03.17.

Kerek Bence, 12/c osztályos tanuló